Az első figyelmeztető álom két évvel ezelőtt érkezett. Szaladtál a körfolyosón, és a munkások, akik felújították a házat, egy helyen nem tették vissza a rácsot. Én a körfolyosó túloldalán álltam. Láttam, ahogy lezuhansz. Az álmomból a néma sikolyra ébredtem, hogy torkom szakadtából üvöltök, de egy hang sem jön ki a torkomon.
Gergő a halálod előtt két hónappal álmodott. Álmában egész éjjel egy halott kislányt keresett, de nem találta.
Vajon a sors meg van írva és előre figyelmeztetett, csak mi nem tudtuk vagy féltünk, megérteni az üzenetet? Arra figyelmeztetett, hogy tennünk kell valamit, vagy talán éppen arra, hogy fogadjuk el, hogy nincs mit tenni? Vagy talán minden szülőnek van ilyen álma, mert félünk, rettegünk értetek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése